Két katona nagy ládát cipel a falu végén. Odamegy hozzájuk egy vénasszony, és megkérdezi tőlük:
– Mi van azokban a ládákban?
– Az hadititok.
– De látom, hogy jó nehezek.
– Hát persze! Tele vannak rakétákkal.
|
A gyakorlaton a tizedes rettenetesen elkáromkodja magát. Meghallja ezt a századparancsnok, és így korholja a nagyhangú tizedest:
– Ejnye, tizedes elvtárs, hol tanulta ezt a beszédet?
– Főhadnagy elvtárs – húzza ki magát a tizedes -, ezt nem lehet tanulni. Erre születni kell.
Ez még a régi ántivilágban történt: a százados állománygyűlésen búcsúzik a leszerelő katonáktól. Odalép az egyikhez, kezet fog vele, és azt kérdi:
– Maga is leszerel Pista?
– Igenis százados úr!
– És mit fog csinálni azután?
– Gazdálkodom a százholdas birtokomon.
– Magának száz holdja van? Hiszen akkor maga le sem fog köpni engem, ha arra járok!
– Dehogyisnem, százados úr!
Kiskatona érkezik haza szabadságra. Kérdezi az anyja:
- Fiam, levágtam két csirkét, mit főzzek belőle?
- Pálinkát, édesanyám, pálinkát.
Két éves tengerentúli szolgálat után hazatér a katona, s feleségét egy úszülött társaságában találja az ágyban.
- Melyik szemét barátom volt az? - kérdezi őrjöngve - Biztosan Alex, nem?
- Ugyan, ugyan - tiltakozik sírva az asszony.
- Akkor az a rohadt Steve...
- Dehogy.
- Fogadok, más nem lehetett, csak az a sunyi Brian...
- Nem, drágám. Arra nem is gondolsz, hogy nekem is lehetnek barátaim?
A katona őrt állt a erőd tetején. Egyszerre lekiabált a parancsnoknak:
- Parancsnok úr jönnek az indiánok!
A parancsnok visszakiábál:
- Barátok vagy ellenségek?
- Valószínűleg barátok, mert együtt jönnek.
Levél érkezik a frontra a parancsnoksághoz, hogy Balogh honvéd anyja meghalt. A kapitány hívatja az őrmestert, s kiadja a parancsot neki:
- Tudassa Balog honvéddal, hogy az anyja meghalt, de tapintatosan adja tudtára, merthogy egy jó harcos, mindig jelentkezik önkent a legveszedelmesebb vállalkozásra, ne veszítse el a harci kedvét! Az őrmester sorakoztatja a századot.
- Balog honvéd, lépjen elő!
Balogh honvéd előlép.
- Balog honvéd! Értesítést kaptunk, hogy anyja, apja, testvérei meghaltak a tűzben, amikor a villámcsapástól leégett a tanya, az istálló a lovakkal és a búzatermés.
Balogh honvéd erre, mint egy rakás tégla, összeesik. Az őrmester kiadja a parancsot, hogy mossák fel. Amikor az végre lassan magához tér, az őrmester fölé hajol és vállon veregeti:
- Na jóvan na! Nyugodjék meg! Csak az anyja halt meg...
A hadseregben Arisztid kapitány meglepődve tapasztalja, hogy ez egyik honvéd feltűnően hasonlít őrá. Meg is kérdezi tőle:
- Mondja csak, nem volt a mamája valamikor szolgáló a kastélyunkban?
- Nem uram, - feleli a baka - de az édesapám volt a grófné parádés kocsisa.
Az albán ejtőernyősök elmennek Angliába gyakorlatozni. Az ugratótiszt megkérdezi tőlük:
- 3000 méterről ugrunk, O.K.?
Az albánok tagadólag ingatják a fejüket.
- Akkor 2000.
- Nem, nem.
- 1000.
Az ejtőernyősök nagy nehezen belemennek. A tiszt odaszól nekik:
- Na jó, akkor vegyék fel az ejtőernyőiket, aztán gyerünk!
Mire az egyik vendég csodálkozva megszólal:
- Mi? Itt még ejtőernyőt is kapunk?
A Szibériában szolgáló Iván tizedes három nap eltávozást kap. Felcsatolja a sílécet, és röpke 24 óra alatt hazasíel. Három nap múlva időben visszaérkezik a táborba. Társai faggatni kezdik:
- Mit csináltál otthon először?
- Megkettyintettem az asszonyt.
- Másodszor?
- Lehúztam egy üveg vodkát.
- Harmadszor?
- Lecsatoltam a síléceket.
|
|
